A magyarok négyötöde blokkolná az EU-s pénzt azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tartják be a jogállami kereteket – Portfolio

Az évértékelő beszédet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tartja majd az EP strasbourgi épületében és ebben képet kaphatunk majd akár arról is, hogy a magyar helyreállítás terv idén őszi elfogadásának milyen esélyei vannak. Az Eurobarométer felmérésének üzenete lényeges hivatkozási alap lehet arra, hogy a jogállamisági problémákra mutogatva egyelőre továbbra is késleltesse a Bizottság a magyar és a lengyel helyreállítási tervek elfogadását, mint ahogy erre a kilátásra elmúlt napokbeli cikkeinkben fel is hívtuk a figyelmet:

Emellett ott az EP nyári keményhangú állásfoglalása is, amely szintén beszorította a Bizottságot a helyreállítási tervek elfogadásának kérdésében. Éppen erre emlékeztetett a friss Eurobarométer-felmérés közzétételéhez fűzött kommentárjában David Sassoli EP-elnök is, aki úgy fogalmazott: „Az Európai Parlament egyértelműen úgy foglalt állást, hogy az EU újjáépítési alapjaiból ne részesüljenek olyan kormányok, amelyek nem tisztelik az alapvető demokratikus értékeket és nem védik meg a jogállamiságot. Ez a felmérés megerősíti, hogy az uniós polgárok túlnyomó többsége egyetért ezzel. Aki következetesen aláássa az EU értékeit, az ne számítson EU-s pénzalapokra”.

Mindezek tükrében lássuk tehát az idén augusztus 17-25. között minden tagállamban kb. 1000 ember megkérdezésével készített, reprezentatívnak mondható Eurobarométer-felmérés néhány fontos üzenetét a téma kapcsán (az összefoglaló oldal itt, a teljes anyag itt érhető el):

  • Az emberek 44%-a teljesen, további 37%-a pedig többé-kevésbé egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamoknak adjanak EU-s pénzt, amelyek betartják az uniós jogban is lefektetett jogállamiság és demokrácia alapelveit. Összesen csak 12% nem értett egyet ezzel.
  • Az emberek 47%-a nagyon fontosnak, további 38% pedig fontosnak tartja, hogy az EU a külső kapcsolataiban, így például a Kínával, Oroszországgal és Törökországgal való kapcsolatában tegye prioritássá az uniós alapelvek, így a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának elvárását. Itt mindössze 10% nem tartotta ezt fontosnak.
  • Amikor a fenti két kérdést a tagállamok szintjén is vizsgáljuk, akkor azt kapjuk, hogy mindegyik tagállamban legalább a megkérdezettek 72%-a azt mondta, hogy az EU-s pénzeket csak a demokratikus keretek betartása mentén folyósítsák a tagállamoknak, Magyarországon a választ adók 77%-a értett egyet ezzel, az EU-átlag 81%. A külső kapcsolatokban a demokratikus keretekre való hangsúly helyezés kérdésével a magyarok 78%-a értett egyet, az uniós átlag itt 85% volt.
  • Amikor a kérdezők lehetőséget adtak arra, hogy finomítsák válaszukat a megkérdezettek, azaz a teljes egyetértéstől a teljes elutasításig terjedő négyfokozatú skálán is adhattak választ a feltett kérdésre, akkor az egyes tagállamokban az alábbi eredmények születtek az EU-s pénzek folyósításával és a jogállamisággal kapcsolatos kérdésre. Amint látható: nálunk a két téma összekapcsolását az emberek 45%-a teljesen, további 32%-uk többé-kevésbé támogatja, míg az uniós átlag rendre 44%, illetve 37% volt.
  • Az EU külső kapcsolataiban a jogállamiság, emberi jogok prioritássá tételénél nagyon kilógnak a magyarok, hiszen ezt a megközelítést csak a magyarok 35%-a támogatta teljesen, további 43%-uk pedig többé-kevésbé, így az együttes támogató arányuk (78%) a legalacsonyabb az összes tagállam közül. Az utóbbi hónapokban több olyan uniós határozattervezet is volt, például Kínával szemben, amelyet a magyar kormány vétózott meg egyedül arra hivatkozva, hogy hiába ad ki ilyeneket az EU, úgysem fog ettől javulni például az emberi jogi helyzet Kínában, viszont árthat a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatoknak.

A felmérés további érdekességei az EP összefoglalója alapján:

  • A felmérés azt mutatja, hogy az európai polgárok egyértelműen támogatják a Next Generation EU programból folyósítandó uniós támogatások felhasználásának átláthatóságát és hatékony ellenőrzését. A felmérés szerint a polgárok 85 százaléka ért egyet ezzel (Magyarországon 84 százalék). Az Európai Parlament álláspontja is a többségi véleménnyel cseng egybe. A Parlament a Bizottsággal közösen jelenleg is vizsgálja a nemzeti terveket, hogy biztosítsa, a pénzforrások felhasználása megfelel a zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb európai gazdaság célkitűzésének.
  • Az európaiak kedvezően ítélik meg az EU 800 milliárd eurós helyreállítási alapját. Ötből hárman (60 százalék) gondolják azt, hogy a Next Generation EU programok segítenek országuknak leküzdeni a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károkat (Magyarországon 64 százalék). Az EU-ban a válaszadók 59 százaléka (Magyarországon 64 százalék) véli úgy, hogy a programok a jövőbeli kihívásokra is segítenek felkészülni hazájuknak. Talán ennek is a következménye, hogy az európaiak 53 százaléka kedvezően vélekedik az EU-ról, és csak 19 százalékuk kedvezőtlenül. Magyarországon továbbra is az uniós átlag feletti, 60 százalékos az Unió pozitív megítélése.
  • A NextGenerationEU forrásainak elosztásával kapcsolatban különösen érdekesek annak a kérdésnek a válaszai, hogy ki mennyire bízik a saját kormányának helyes forráselosztásában, itt a magyar emberek válasza az egyik legnagyobb bizalmatlanságra vall. A magyar emberek mindössze 8%-a mondta azt, hogy teljesen egyet ért azzal, hogy a kormány helyes forráselosztásában lehet bízni, további 20% mondta azt, hogy többé-kevésbé egyetért ezzel. Közben 39% egyáltalán nem ért egyet ezzel, további 22% pedig többé-kevésbé nem ért egyet ezzel. Mindez azt jelenti, hogy a magyarok összesen 61%-a bizalmatlan a magyar kormány helyes EU-forrás elosztásával és ez az egyik legmagasabb bizalmatlansági arány az összes tagállam között.
  • A fenti ábra azt is mutatja, hogy míg uniós átlagban az európaiak 45 százaléka bízik abban, hogy kormányuk jól fogja felhasználni ezeket a forrásokat, a válaszadók 41 százaléka kétségének adott hangot ezzel kapcsolatban. Az egyes országok értékei között jelentős különbségek mutatkoznak. A források hatékony felhasználásában Luxemburgban bíznak a legtöbben (74 százalék), a legkevesebben Szlovéniában (24 százalék).

Változó politikai prioritások

Arra a kérdésre, hogy mely szakpolitikai területekre kellene az Európai Parlamentnek hangsúlyt helyeznie, a klímaváltozást nevezték meg legtöbben (43 százalék). A második helyre a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (32 százalék) került, a harmadikra a gazdaságtámogatás és a munkahelyek teremtése, együtt a terrorizmus elleni küzdelemmel (31-31 százalék). Ezeket követi a közegészségügy, valamint a migrációs- és menekültügy, egyaránt 27 százalékkal. Említésre méltó, hogy a magyar és a lengyel válaszadóknál a demokrácia és jogállamiság kérdése, amely az EU átlagában a nyolcadik legfontosabb helyet foglalja el, bekerült az első három olyan téma közé (Lengyelországban a második, Magyarországon a harmadik helyen), amellyel a válaszadók szerint az Európai Parlamentnek foglalkoznia kell.

Az európai közvélemény egyértelműen támogatja az Európai Parlament álláspontját a források felhasználásának feltételeit, ellenőrzését és átláthatóságát övező vitában. Az európaiak változatlanul egyetértenek azzal, hogy az uniós források felhasználásának legyen feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása. Az EU-ban ötből négy válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy az Uniónak attól kellene függővé tennie a tagállamok számára biztosított forrásokat, hogy a kormányuk érvényt szerez-e a jogállamiságnak és a demokratikus elveknek. A tagállamok adatai között kisebb eltérések vannak csak, Magyarországon például a válaszadók 77 százaléka ért egyet ezzel az állásponttal.

Címlapkép forrása: Európai Unió, Európai Tanács médiagaléria, Mario Salerno

Neked Ajánljuk