75 éves Sandokan, akit 1984-ben hisztéria fogadott Magyarországon – Origo

75 éves Kabir Bedi indiai televízió- és filmszínész. Leghíresebb tévészerepe Sandokan volt, itthon egykor ő nézett vissza komoran pólók ezreiről, plakátokon, bögréken ott volt arcmása, a rádióban pedig a Neoton-féle Sandokan-feldolgozás ment éjjel-nappal. 1984-ben járt először Magyarországon, szinte minden lap beszámolt róla, most ezeket a napokat elevenítjük fel az Arcanum segítségével.

1984-ben ért a csúcsra Magyarországon a Sandokan-mánia, olyannyira, hogy még a Műszaki Élet is szóba hozta: „ha a bojler csapját kinyitjuk, meleg víz helyett a Sandokan jön a Petőfi adóból” – írták. Mindenhol megjelent a szakállas ember, még a Köznevelés című lapban is: „Társaik közül sokan ott tolongtak a sarki trafik előtt, ahol láthatóan valami nélkülözhetetlen dolgot vesztegettek: az E. T. nevű bájos szörnyet vagy a delejes szemű Sandokan színes fotóját.”

Kabir Bedi mint SandokanOrigo

Májusban az Új Tükör lelkesen írta, hogy Kabir Bedi két napra Vácra érkezik egy tévéshow miatt, és a különleges eseményre egy képes Sandokan-magazint készít a Lapkiadó Vállalat. Az Esti Hírlap is programot ajánlott: „Vasárnap, 27-én a Margitszigeti Nagyszálló előtt dobostorta-majális lesz. Az ifjú tortakedvelőket cirkuszműsor, fókák, bábszínház is várja, és helikopteren érkezik Sandokan!” A Magyar Híralap is izgatottan írt: „Ugye ön is látta? Végigizgulta sok-sok folytatást? Bámulta Sandokan kalandjait? A nagy sikerű tévésorozat főszereplője, Kabir Bedi dedikálja a most megjelenő kiadványt a váci búcsúban június 2-án és 3-án. 64 oldalon a Sandokan-story sok-sok képpel. Izgalom, kaland, szerelem!” Elterjedt, hogy nem repülővel érkezik Ferihegyre, hanem helikopterrel a Margitszigetre, ahogy az Esti Hírlap is írta korábban – nos, sok ezren csalódtak, mint alább olvasható:

Arcanum

A színész később megérkezett az országba, rendes, nemzetközi repülőjárattal, a fogadtatás viszont megdöbbentette. „Június 1-jén két fontos dolog történt: megjött a nyár, s vele együtt Sandokan. Tengernyi tömeg tombolt, várta a tenger tigrisét a Skála parkolójában. Lányok, asszonyok szíve vágya volt közelről látni őt. Hiába, a hős meghódította a honi hölgyeket, akárcsak a gyerekeket. Kölyöktigrissel érkezett, majd kis idő múlva szelídebbnek hitt foglalatosságot választott: dedikálta fotóit. Ki gondolná: az utóbbi volt veszélyesebb. Nem kis csatát kellett vívnia” – írta az akkori Esti Hírlap.

A színész, a kis tigris és a tömeg

„Tűrte Bedi, tűrte, ameddig tűrhette, de egy óránál tovább nem bírta. Szégyen ide, szégyen oda, szó, ami szó: Sandokan elszelelt. A pesti ostromot elvesztette, így ismét beigazolódott: az élet, a valóság olykor nehezebb, gyötrelmesebb, mint a film. A későn érkezők már csak hűlt helyét lelhették. Csalódottságuk nehezen írható le, de azért még így is szívesen fogadták a bennfentesek precíz, mindenre kiterjedő beszámolóját, s jobb híján be kellett érniük a hős képi másával” – állt a híradásokban.

Kabir Bedi dedikál

Takács Ildikó, a Magyar Reklámszövetség örökös tagja ott volt a helyszínen, az Origónak így mesélt az eseményről: „Akkora sikere volt, hogy a Skála parkolója dugig tele lett, a nagy tömeg miatt pedig nem tudtuk a bérelt, gyönyörű limuzinnal felvinni a Várba, a Hiltonba Kabir Bedit. Úgyhogy a főnök végül a tűzoltólépcsőn menekítette ki az épületből, és egy kolléga Trabantján vittük el végül a szállodába. De itt járt O. W. Fischer is, aki a Nem kell mindig kaviárban Thomas Lievent alakította, ő is ment a tévében akkoriban.” Ebben a videóban látható, micsoda őrület fogadta a színészt a Skálánál.

Róla szólt minden pár napig

Június 2-án és 3-án, a Váci Búcsú vendége volt Kabir Bedi, június 3-án, vasárnap este hétre az Új Tükör Jókai Klubba várták nyilvános sajtóértekezletre, amelyre a közönség-belépőjegy 150 forintba került. Tényleg szinte minden lap tudósított róla, hol hosszabban, hol rövidebben, még a Budapesti Műszaki Egyetem lapja, a Jövő Mérnöke is, amely azt jelentette, hogy „lapzártakor még dedikált Sandokan a Skálánál.”

„Tudom, hogy ez a népszerűség nem nekem szól, hanem a szerepnek. Nem tart örökké az ünneplés sem. Az angolszász országokban, érthető okokból, nem is vetítették a sorozatot” – nyilatkozta akkor Kabir Bedi az Új Tükörnek. Akkoriban már az USA-ban élt: „A színészek számára Los Angeles csatamező. Ott mindenki, a lakosság nyolcvanöt százaléka színész, és arra vár, hogy felfedezzék. A külföldi színészeket pedig ezerszer keményebb harc fogadja, mint az amerikaiakat.”

Jó benyomást hagyott

Pár nap múlva elhagyta az országot, sok rajongója nagy bánatára. „Mi derült hát ki végül is a Tigrisről, személyes megnyilatkozása során? Az, hogy siker ide, Európa-hír oda, ez a művész hétköznapi ember is. Nincsenek körülötte lila felhők, vagy ha igen, sürgősen eloszlatja azokat. A művészetet munkának tekinti, melyet legjobb tudása szerint végezni személyes kötelességének tart. Sandokan (kinek hajmeresztő kalandjaiból újabb epizódok készültek el) a szemünk láttára lett az, aki valójában: dolgos, igyekvő, józan ítéletű Kabir Bedivé. Ez a Tigris tanulsága” – írta a Magyar Nemzet 1984. június 5-én.

Neked Ajánljuk