Vétóügy: senki sem akar engedni a másiknak, alapvető töréstől tartanak Brüsszelben – Portfolio

Az MTI és a Politico is beszámolt röviddel ezelőtt a berlini fórumon ma délelőtt elhangzott fontosabb információkról és a két tudósítás összefésüléséből még pontosabban kirajzolódik az, hogy mi is lehet a lehetséges alku tartalma a jogállamisági feltételek miatti költségvetési vétó ügyében. Ezek az információk

megerősítik a délelőtti helyzetértékelésünket, miszerint a jogi garancia és a (bírósági) fellebbezési lehetőség lenne a megoldási irány a patthelyzetből,

de még mindig nem lehet biztosra mondani, hogy a magyar és lengyel vétóveszély elhárult és tényleg ezen az úton indul el az EU.

“Teljesen biztos vagyok abban, hogy a következő napokban a többéves pénzügyi keret és a helyreállítási alap ügyében is meghozzuk a döntéseket, amelyek révén hozzáférhető lesz a pénz” – mondta Heiko Maas az MTI tudósítása szerint az egyik legtekintélyesebb német közhasznú alapítvány, a Körber Alapítvány (Körber Stiftung) külpolitikai fórumán (Berlin Foreign Policy Forum 2020). Mint mondta, az EU a járvány miatt olyan helyzetben van, amelyben “mindenkinek nagy felelősségtudatról kell tanúbizonyságot adnia”. A német soros elnökség azért dolgozik, hogy megszülessék a megállapodás, és az EU bebizonyítsa cselekvőképességét – tette hozzá.

Maas hangsúlyozta, hogy nem lesz visszalépés az EU-s források jogállamisági feltételekhez kötésének ügyében. Mint mondta, a jogállamisági mechanizmust

nem lehet visszacsinálni és kivenni a kompromisszumból.

Hozzátette: biztos abban, hogy a járvány révén kialakult “nyomás miatt lehetséges a megoldás a decemberi tanácsülésig”, vagyis az EU-s állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács december 10-én kezdődő, kétnaposra tervezett brüsszeli értekezletéig.

Haiko Maas kifejtette: egyetért szlovén kollégájával, Anze Logarral, aki a beszélgetésen kiemelte, hogy az uniós tagállamok azért csatlakoztak a közösséghez, mert közös értékeik vannak és ugyanazon “modell” alapján rendezik be életüket. Ez a modell a “liberális demokrácia” modellje, amely a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jog uralmának értékén alapul – mondta a német külügyminiszter. Aláhúzta, hogy valamennyi tagállamnak “ragaszkodnia kell ehhez a modellhez”. Hozzáfűzte, hogy “nehéz tárgyalások” következnek még, amelyeket

nem viszünk ki a nyilvánosság elé, így nem is teszünk nyilvánosan javaslatokat.

“Megoldásra van szükségünk, méghozzá hamarosan, amilyen gyorsan csak lehet, és meggyőződésem, hogy mindenki tudatában van a felelősségének, és hozzájárul a megoldás kidolgozásához a következő napokban” – mondta Heiko Maas.

Augusto Santos Silva, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét Németország után, januártól betöltő Portugália külügyminisztere aláhúzta, hogy német kollégájának derűlátását osztva ugyancsak arra számít, hogy az Európai Tanács decemberi üléséig sikerül megoldást találni a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap ügyére, és mindenekelőtt Angela Merkel kancellár tudásában, tapasztalataiban bízik. Kifejtette: úgy látja, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak két ponton vannak fenntartásai, az egyik a jogbiztonság az uniós források felhasználásának folyamatában, a másik pedig a nemzeti szuverenitás tisztelete. Hangsúlyozta, hogy mindkét ügyben lehetséges kidolgozni mindenkinek elfogadható megoldást.

Az MTI tudósításában nem szerepelt egy fontos rész, ami viszont a Politico tudósításában benne volt és talán ez a legfontosabb rész az egész ügy kapcsán. A tudósítása szerint Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter utalt a vita olyan irányú megoldására, hogy

„garanciát” adnának Magyarországnak és Lengyelországnak,

hogy legyenek biztosak abban, hogy a most létrehozandó jogállamisági mechanizmus jogilag megállja jogilag a helyét (a két tagállam ezt vitatja, mert szerintük párhuzamosságot hoz létre a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárással, noha ahhoz egyhangúsággal módosítani kellene előbb az uniós alapszerződést). Emellett a garancia arra is kiterjedne, hogy a jogállamisági kritériumok megsértésével vádolt országoknak

lehetőségük lesz arra, hogy megvédjék magukat és a Tanácshoz fordulhassanak, és így tovább.

A jogállamisági mechanizmusban már most is benne van, hogy ha egy tagállam nem ért egyet a vele szemben készülő szankcióval, akkor kivételesen indokolt esetben az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács napirendjére vetetheti az ügyet megtárgyalás céljából és mivel legalább 3 havonta vannak ilyen ülések, így záros határidőn belül a legfőbb politikai fórumra kerülne az ügy és az állami vezetők iránymutatásáig a szankciókat nem lehetne végrehajtani. Az “és így tovább” kifejezés pedig utalhat arra is, hogy az európai Bíróságon való fellebbezés jogát is megteremtenék a mechanizmusban.

A szlovén külügyminiszter pedig a tudósítás szerint azt mondta, hogy olyan megoldást kell találni, ami minden állampolgárnak elfogadható és tiszteletben tartja az uniós intézmények és a tagállamok közötti egyensúlyt.

Érdemes megjegyezni, hogy a szlovén kormányfő egy múlt heti levelében, majd csütörtökön az EU-csúcson nyíltan a magyar és a lengyel kormányfő mellé állt a jogállamisági vitában és azt hangsúlyozta, hogy igenis van igazság a két vétót belengető kormányfő érvelésében. Így amint rámutattunk, burkoltan Janez Jansa „bejelentkezett” harmadik tagállami vezetőként, akinél esélyes a költségvetési vétó. Ehhez képest ma más hangvételben beszélt a szlovén külügyi vezető és azt hangsúlyozta, hogy a liberális demokrácia modelljének követése érdekében léptek be a tagállamok, de persze egyúttal a nehéz tárgyalások melletti kompromisszum fontosságát is hangsúlyozta a kérdésben.

Neked Ajánljuk