Váratlan fordulat a kormánytól: mégis nemet mond a globális minimumadóra – Portfolio

Tordai Bence ellenzéki képviselő és a bizottság tagja hétfő este számolt be arról, hogy Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke hétfő délután 2 órakor hívott össze egy bizottsági ülést 3 órakor, melynek egyetlen napirendi pontja “A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról szóló határozati javaslat (H/…. szám)” megtárgyalása.

A bizottság rövid javaslata így szól:

“Az Országgyűlés

• tekintettel az orosz–ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre, továbbá
• különös tekintettel a háborús inflációra és a háborús gazdasági válságra

az alábbi határozatot hozza:

1. Az Országgyűlés ellenzi a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezet elfogadását.
2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.”

Mindez arra utal, hogy a kormány (igaz itt a fideszes többségű parlamenti bizottságról van szó) már nem támogatja a globális minimumadó alkalmazását. Pedig tavaly októberben csalatkozott hazánk is a nemzetközi megállapodáshoz.

Bánki Erik hétfő kora délután az MTI-nek is nyilatkozott az ügyben. A fideszes politikus szerint rontaná a versenyképességet az európai uniós irányelv elfogadása a globális minimumadóról. Kifejtette: délutánra összehívta a gazdasági bizottság ülését, amelyen egy határozati javaslatot fog a testület elé terjeszteni azzal a szándékkal, hogy azt fogadják el és továbbítsák az Országgyűlésnek. Ezzel azt szeretné elérni, hogy a parlament hozzon határozatot arról, hogy ellenzi a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását – magyarázta. A politikus azt kifogásolta, hogy a szükséges szakértői munka nem megfelelő ütemben halad. Globális szinten az OECD-nek volt egy kezdeményezése a digitális multinacionális cégek egységes megadóztatásáról, és mivel ezek a cégek “kibújnak az adózási kötelezettség alól”, erről a kezdeményezésről egyetértés van gyakorlatilag minden érintett ország részéről – mondta. Hozzátette: ezt 2023-ban vezették volna be, de legalább egy évet csúszni fog. Közölte: emellett elindult egy másik kezdeményezés a globális minimumadó bevezetéséről, amely már nemcsak a digitális cégekre vonatkozik, hanem valamennyire. Azonban nem lenne jó, ha az alapjavaslatot megelőzné ez a kiegészítő javaslat a globális minimumadóról, amely egyébként nagyban érinti azokat a külföldi vállalatokat, amelyek Magyarországon működnek. Pontosítani kellene a részletszabályokat, amelyek közül a legfontosabb a kettős adóztatás elkerülése, hiszen az elbizonytalanítaná a befektetőket – vélekedett. Kiemelte: erről szól a délutáni bizottsági ülésre benyújtott határozati javaslat, ez alapján fognak majd ott remélhetőleg döntést hozni, utána pedig a parlament kezében lesz a döntési lehetőség a továbbiakat illetően.

Tordai Bence ellenzéki képviselő szerint a villámgyorsan beterjesztett, és csak a helyszínen kiosztott javaslatot a jelen lévő képviselők meg is szavazták, vagyis a parlament elé kerülhet az ügy.

A bizottság oldalára hétfő délután feltöltött dokumentum indoklása emlékeztet arra, hogy “az Európai Bizottság 2021. december 22-én terjesztette elő a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvre (a továbbiakban: Irányelv) vonatkozó javaslatát”.

“A szükséges szakértői munka nem a megfelelő ütemben halad globális szinten, így az Irányelv elfogadása megelőzné a globális szabályok végleges elfogadását. A globális minimumadó részletszabályai tekintetében a javaslat nem áll készen a végrehajtásra. A munka lassan halad és bizonytalan, hogy mikor zárulhat le, ugyanakkor bizonytalan annak kimenetele is. Magyarország számára a nyitott kérdések között kifejezetten fontos, hogy ha beszedésre kerül egy belföldi kiegészítő adó az érintett vállalkozásokra, akkor ezt a többletadót külföldön biztosan beszámítsák. Jelenleg ennek részletei ismeretlenek, így a korai bevezetés a magyar adórendszer egészét jelentősen befolyásolja” – olvasható az előterjesztésben.

“A multinacionális vállalkozások megadóztatására vonatkozó javaslat két pillére közötti egyensúly megbomlott. Nem látjuk biztosítottnak, hogy a globális minimumadó bevezetésével párhuzamosan a nagyvállalatok adóztatását megreformáló másik OECD-javaslat, az ún. 1. Pillér javaslat is az eredeti ütemtervnek megfelelően halad. Ez sérti az eredeti kompromisszumot és így a magyar érdekeket is. Az OECD a globális minimumadóra vonatkozó 1. és 2. Pillért a 2021-es Októberi Nyilatkozat keretében egységes csomagként fogadta el, vagyis a globális minimumadó javaslat elfogadásának az 1. Pillér előrehaladásával együtt kell haladnia” – folytatódik az érvelés.

A jelenlegi háborús gazdasági válság sújtotta környezetben rendkívül

magas kockázatot jelent az Európai Unió és – elsősorban – Magyarország versenyképessége szempontjából, ha a szabályokat elhamarkodottan vezeti be az Európai Unió.

A vállalkozások számára kevés felkészülési idő maradna a jelentős adminisztrációs teherrel is járó, rendkívül komplex szabályoknak való megfelelésre – zárul az indoklás.

A tavaly októberi fejlemények tükrében váratlan fejlemény a mostani kormánypárti javaslat, azonban a tavaly decemberi és idén januári kormányzati lépések után már nem is annyira meglepő. Januárban már arról számoltunk be ugyanis, hogy három uniós tagállam, Magyarország, Lengyelország és Észtország, pénzügyminisztere jelezte nyíltan a keddi uniós pénzügyminiszteri ülésen, hogy addig nem támogatja a globális minimumadó szabályozás második pillérét (15%-os effektív kulcs), amíg az első pillérre vonatkozó tervek amerikai szenátusi elfogadása kétséges, így ezzel az a globális menetrend is veszélybe került, hogy 2023 januártól minden részt vevő tagállamban hatályba lépjenek az új szabályok. Akkor a Pénzügyminisztérium közleményt is kiadott: a magyar álláspont szerint a szabályok gyors alkalmazása nem mehet a kidolgozottság rovására, az OECD megállapodással összhangban egyidejűleg a digitális cégek adóztatását is kezelni kell és a szabályozás továbbra sem jelenthet adóemelést vagy versenyhátrányt a magyar cégeknek. Voltak olyan feltételezések, hogy a lengyel és a magyar kormány azért feküdt keresztbe a javaslat véglegesítésének, mert az Európai Bizottság blokkolta a megállapodásokat a helyreállítási alapról. Májusban viszont már érkeztek olyan hírek, miszerint Brüsszel kiegyezik az RRF-programban Varsóval és ez előmozdíthatja az alkut a minimumadóról.

Címlapkép: Bánki Erik, a Fidesz frakcióvezető-helyettese napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 17-én. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd