Orbán Viktor: jó reményeim vannak, hogy 2023-ban is marad a rezsicsökkentés – Portfolio

Orbán Viktor az interjú elején a szankciók kapcsán tartandó nemzeti konzultációról beszélt, majd az energia áráról. “Volt olyan világban, amikor a kereslet kínálat hajtotta fel az energia árát, de most politikai döntések hajtották fel az árat” – mondta.

Ha nem lenne szankció, akkor valahol 100 dollár körül lenne az energia ára, mi is azzal számoltunk a választások idején, hogy 100 dollár körül lesz az olaj és az energia ára. A rezsicsökkentést ez alapján számolták ki – tette hozzá Orbán Viktor.

A szankciókról a kormányfő elmondta, azt az összefüggést világosan látni lehetett, ha a gázra kivetnek szankciókat, az árak pillanatok alatt emelkedni kezdenek – tette hozzá.

 Érdemes tisztázni, hogy az eddigi hét nagyobb uniós szankciós csomagból csak kettő vonatkozik az orosz energiahordozókra: augusztus elejétől tilos orosz kőszenet behozni az EU-ba, és majd december elejétől lép hatályba orosz nyersolajra vonatkozó import, illetve jövő februártól a finomított termékekre is érvénybe lép ez a tiltás (Magyarország, Csehország és Szlovákia egyelőre felmentést kapott a vezetékes orosz olajra a Barátság kőolajvezetékre tekintettel.) Így tehát nincs érvényben az orosz vezetékes, vagy cseppfolyósított gázra semmiféle szankció és ez nem is várható, mert számos ország, köztük Magyarország, erősen függ tőle.Valójában a drasztikus gázáremelkedés lényegében az orosz politikai vezetés tudatos lépései miatt alakult ki. Ennek háttere az volt, hogy az oroszok számára fájdalmas olajellenes és egyéb szankcióért cserébe ott akartak visszaütni Európának (és “visszakeresni” például a lefoglalt orosz jegybanki tartalékaikat is), ahol Európának a legjobban fáj (gázpiac) és ezért a célért még a megbízható gázszállítói státuszukat is feláldozták, amelyet előtte kevesen gondoltak.Nyárra oda jutottunk, hogy az Északi Áramlat 1-en minimálisra csökkentette, majd azóta le is állította a szállítást a Gazprom, így jelenleg a korábbi évekre jellemző szokásos orosz gázszállításnak durván az ötöde érkezik az EU-ba. Ez hajtotta fel tehát elsődlegesen a gáz árát, és arról a nem politikai, hanem piaci-gazdasági okról is meg kell emlékezni, hogy a nagy gázkitermelők (pl. Norvégia, Algéria, Katar, Egyesült Államok) rövid távon csak korlátozottan tudják pótolni az oroszok felől kieső gázt, mert az elmúlt évekbeli visszafogott beruházások a fosszilis iparágba kitermelési kapacitáskorlátot jelentenek.Érdemes egyébként azt is megjegyezni, hogy az augusztus végi 340 euró körülről mára lényegében megfeleződött a TTF gázár 170 euró közelébe, noha közben a szankciós politika nem változott. Ezt természetesen nem a szankciókban beállt változások okozták (nem is történt ilyen változás), hanem például az, hogy a brüsszeli ötpontos javaslatcsomag egyik eleme fontolóra vette a fent említett ársapkát a tőzsdei ügyletkötésekre is és az európai tárolók magas szintre töltődése is az áremelkedés ellen dolgozott.Általánosságban is igaz, hogy a gáz árának alakulását nem a szankciós politika lépései, hanem a gázellátás körül érzékelt kockázatok mozgatták – vagyis az orosz szállító (valószínűleg szerződést szegő) lépései.