Navracsics Tibor: Az Európai Bizottság politikai akaratát egyelőre nem tudom kitapintani – hvg.hu

Területfejlesztési politikáról, annak forrásairól, az Európai Unió bonyolult játékszabályairól, és természetesen a helyreállítási alapról beszélt Navracsics Tibor kedd este az MCC-ben.

Ősszel megállapodás lehet a helyreállítási alap pénzeiről – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós forrásokért felelős miniszter kedd este a Mathias Corvinus Collegium az ötödik Orbán-kormány minisztereit megszólaltató rendezvénysorozatának legújabb felvonásán, amelyet megelőzően interjút is készítettünk a miniszterrel:

Navracsics Tibor: A magyar kormány nem kezeli tabuként az Európai Ügyészséget

Néhány hónapja maradt a kormánynak, hogy megegyezzen az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeiről, ha ez az év végéig nem történik meg, a pénzek 70 százaléka elvész – erről is beszélt Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős miniszter az MCC előadásán. A volt uniós biztost előadása előtt kérdeztük a tárgyalások állásáról.

A területfejlesztési miniszter elsődleges feladata az uniós források elindítása Magyarország felé, hiszen – mint kedden kiderült – a területfejlesztés Magyarországon lehetetlen az Európai Unió-s pénzek nélkül. Navracsics nem győzte hangsúlyozni, hogy „lényeges, technikai és szakpolitikai kérdésekről már nincs szó, közel vannak az álláspontok”, azt viszont, hogy valójában mennyire közel, nem árulta el.

A folyamat elmondása szerint úgy néz ki, hogy a magyar kormány ad egy kiinduló tárgyalási ajánlatot, és megjelöli az Európai Bizottságnak, hogy az uniós forrásokat pontosan hogyan is használná fel. A bizottság ezt megnézi, összehasonlítja a többi ország által leadott pályázati anyaggal, majd elindult egy tárgyalási folyamat a leadott anyagról, hogy „jó-e ez, megvalósítható-e”.

„Ma ott tartunk, hogy egy-két tisztázandó kérdés van még, az egyeztetés pedig folyamatos” – mondta Navracsics. A területfejlesztési miniszter szerint már nem szakpolitikai szinten van a megállapodás akadálya, hanem politikai szinten, ugyanis az Európai Bizottság – állítása szerint – évekkel ezelőtt megtárgyalt kérdéseket nyitott újra. „Az Európai Bizottság részéről a politikai akarat az, amit egyelőre nem tudok kitapintani” – jelentette ki a miniszter.

A miniszter azt mondta, több olyan felmérés is van, ami az Európai Unió által sokat kritizált és korruptnak tartott magyar közbeszerzési rendszert, valamint az igazságszolgáltatást is elfogadható színben – vagyis az uniós átlagon belüliként – tünteti fel, ezekkel is szokott érvelni az uniós forrásokért.

©

Szerinte az Európai Unió és Magyarország közti konfliktusok kizárólag tárgyalással, illetve azok sorozatával oldható meg. „Mindig könnyebb megsértődni, és nehezebb ottmaradni, de én azért kapom a fizetésemet, hogy ott maradjak” – mondta a miniszter.

„Magyarország az Európai Unió része, Magyarországnak szüksége van az Európai Unióra és azt gondolom, hogy az Európai Uniónak is szüksége van Magyarországra” – tette hozzá. Navracsics szerint konfliktusok nélküli együttélés nincs – ezt szerinte tudja mindenki, aki már bárkivel is élt együtt – azonban „minden vita közepette sem szabad akadályozni azt, hogy megegyezzünk valamilyen formában és másnap egymásnak köszönni tudjunk”.

A területfejlesztési miniszter szerint Magyarországon fejlesztési politikáról beszélni uniós pénzek nélkül nem lehet. „Nálunk a területi politikának azért nincsenek nagy hagyományai, mert megszoktuk, hogy centralizált politikai környezetben élünk, Budapest pedig a maga kétmilliós lakosságával meglehetősen domináns pozícióban van” – jelentette ki Navracsics.

A miniszter azt mondta, az ország régiói folyamatos versenyben vannak az Európai Unió régióival – azonban míg Budapestnek Béccsel, Pozsonnyal, vagy Prágával kell felvennie a versenyt, addig az Észak-Dunántúlnak például nem a fővárosokkal kell versenyeznie a fejlesztésekben, hanem többi, hozzá hasonló európai régióval.

A legfontosabb cél kettős: a versenyképesség biztosítása a nyomásnak kitett régióknak, valamint segíteni kell a felzárkózásban a többi régiónak – mondta Navracsics. A miniszter szerint ha nem is teljes tévút, hogy a turizmus a kitörési pont, azért „csínján kell ezzel a kijelentéssel bánni”, mivel szerinte a Magyarországra érkező turisták nagy része eloszlik a Budapest-Balaton-gyógyfürdők tengelyen.

©

Navracsics a területfejlesztési politika céljait egyszerre nevezte ambiciózusnak és illozórikusnak, ugyanis a kormány azt szeretné elérni, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon. Ennek első lépése azon célok azonosítása, amik élhetőbbé teszik az országot, a miniszter szerint ide tartozik a versenyképesség fejlesztése és a felzárkóztatás is. A következő években szerinte – mivel elmondása szerint az Európai Unió most ezekre szeret pénzt adni – látványos ugrás lesz Magyarországon is a zöld és digitális megújulásban – azonban hogy ez pontosan mit jelent, azt nem konkretizálta.

Navracsics az Európai Unió jövőjéről azt mondta, nem hisz egyik szélsőséges teóriának sem: nem gondolja sem azt, hogy az Unió a jövőben gazdasági érdekközösséggé silányulna, sem azt hogy létrejönne az Európai Egyesült Államok. Az Európai Unió a miniszter értelmezése szerint „halad előre”. Navracsics azt mondta, ő a többsebességes Európában hisz: abban az unióban, amiben az országok szabadon eldönthetik, hogy akarnak-e mondjuk Schengenhez, vagy az eurózónához tartozni. Az EU-nak szerinte arra kell ügyelnie, hogy ezekhez a zónákhoz csatlakozhassanak a tagállamok.

A miniszter szerint az Európai Unió jelenlegi belső konfliktusai pusztán a rendszer velejárói, jellemzői, ilyen a jogállamiság, a migráció, de a klímapolitika kérdése is.

Neked Ajánljuk