Megszólalt Varga Mihály az Egyesült Államok lépéséről: nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra – Portfolio

Varga Mihály úgy fogalmazott: nem lepte meg az Egyesült Államok elnökének döntése, miszerint felmondja a Magyarországgal 1979-ben megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményt. Hozzátette:

azért nem volt meglepő, mert a kormány korábban is kapott már olyan amerikai üzenetet, hogy Magyarország álljon el a globális minimumadót érintő álláspontjától.

Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) júniusi ülése előtt Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere telefonon kérte, hogy Magyarország változtasson az álláspontján, de Varga Mihály arról tájékoztatta, hogy ez nem lehetséges; ekkor az amerikai kollégája arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú megállapodást felmondhatják – idézte fel. A felmondásról a kormány pénteken kapott hivatalos értesítést.

“Mindenképpen rögzítenem kell, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió és a magyar gazdaság versenyképességét tartja fontosnak, tehát nem értünk egyet olyan adóemelésekkel, amelyek jelentősen megnehezítenék a helyi vállalkozások adóterhét, márpedig a globális minimumadó javaslata ilyen” – fogalmazott Varga Mihály.

Hangsúlyozta: a kormánynak továbbra is az az álláspontja, hogy az egyezmény felmondásának valós okai valójában nem a hivatalos indoklásban szereplő adópolitikai és technikai érvek, hanem az áll a döntés mögött, hogy Magyarország kiállt a saját, és – véleménye szerint – az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett.

Továbbra is úgy látjuk, hogy különösen a jelenlegi háborús helyzetben és amikor elszabadultak az energiaárak, indokolatlan egy ilyen lépés, ráadásul nehezen is érthető, hiszen a globális adóreform érdemi elindulását 2024-re módosította a nemzetközi közösség, és az uniós irányelv is ezt tartalmazza

– emelte ki Varga Mihály, rámutatva, hogy a céldátumig még rengeteg idő áll rendelkezésre a tárgyalásokra, illetve a problémák megoldására.

A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy Magyarország már 2010-ben ratifikálta a most felmondott megállapodás új változatát, amely a most felvetett amerikai aggályokat teljes mértékben kezelné. Ezt a megállapodást az Egyesült Államok még mindig nem írta alá – tette hozzá.

Fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy az amerikai fél kifogásolta, hogy Magyarországon jelentős mértékben csökkent a társasági adó, ami azért érthetetlen, mert egy itt működő amerikai cég esetében az Egyesült Államok beszámítja az adóteherbe a Magyarországon megfizetett adót, vagyis a vállalkozás teljes adóterhe nem csökkent.

Hozzátette, hogy nem arról van szó, hogy Magyarországon nem adóznának a cégek, csak a társasági adó helyett a fogyasztási és a forgalmi adókra helyezi a hangsúlyt a kormány.

Ez a döntés egy adószuverenitási kérdés, amit minden országnak egymással szemben tiszteletben kell tartania

– húzta alá a tárcavezető.

Kiemelte, hogy Magyarország eddig is együttműködő partner volt az adóügyi kapcsolatokban, és a kormány arra törekszik, hogy a felmerülő kérdéseket az adott állammal megoldja.

Varga Mihály a globális minimumadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az egy, a versenyképességet rontó lépés lenne, ami veszélyeztetné munkahelyeket, és több olyan ország van, amely nem készül ennek a bevezetésére. Ráadásul az erről szóló tárgyalásokból hiányzik az igazi érdekeket sértő globális digitális cégek megadóztatását előkészítő rész – jelezte.

Hangsúlyozta: ha a kormány elfogadná a javaslatot, akkor a magyarországi 9 százalékos vállalati nyereségadót minimum 15 százalékra kellene emelnie, ami nem segítené az itteni vállalkozások helyzetét.

Mint mondta, a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatoknak nem előfeltétele a most felmondott egyezmény – Brazília, Argentína, Szerbia és Szingapúr sem kötött ilyet az Egyesült Államokkal – , és az amerikai cégek azért is választották Magyarországot, mert itt kedvező üzleti környezetet támogató helyzet van és az adózás is kedvező. “Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét” – mondta Varga Mihály.

Az amerikai pénzügyminisztérium pénteken közölte, hogy felmondja a Magyarországgal kötött 1979-es kettős adóztatást kizáró egyezményét, miután Budapest úgy döntött, hogy megvétózza az Európai Unió új, 15 százalékos globális minimumadójának bevezetését – írta a Reuters.

Az amerikai pénzügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy mivel Magyarország által alkalmazott 9 százalékos társasági adókulcs miatt – ami kevesebb mint fele a 21 százalékos amerikai adókulcsnak -, az adóegyezmény előnyei egyoldalúan Magyarországnak kedveznek, és már nem az Egyesült Államoknak.

Az előnyök már nem kölcsönösek – az Egyesült Államoknak jelentős potenciális bevételkiesést jelentenek, és az amerikai vállalkozások és befektetések számára kevés a magyarországi megtérülés

– közölte a pénzügyminisztérium szóvivője.

Az időzítés arra utal, hogy az amerikai pénzügyminisztérium ezzel próbál nyomást gyakorolni Budapestre, hogy járuljon hozzá a közel 140 ország által elfogadott 15 százalékos globális minimumadó bevezetéséhez.

A felmondási folyamat várhatóan hat hónapot vesz igénybe, miután a pénzügyminisztérium hivatalos értesítést küld a magyar hatóságoknak.

Magyarország az 1979-es adóegyezménnyel kapcsolatos, régóta fennálló amerikai kormányzati aggályokat súlyosbította azzal, hogy megakadályozta a globális minimumadó bevezetéséről szóló uniós irányelvet

– mondta a pénzügyminisztérium szóvivője.

Három hete derült ki, hogy a magyar kormány a tavalyi álláspontját felülbírálva mégsem támogatja a globális minimumadó bevezetését. A kormány azzal érvelt, hogy rontaná a versenyképességet az európai uniós irányelv elfogadása a globális minimumadóról és a háborús helyzet és annak súlyos gazdasági következményei sem indokolják az “adóemelést”. Szijjártó Péter külügyminiszter pár hete még az amerikai külügyminiszterrel, Antony Blinkennel is tárgyalt az ügyben, ahol a magyar tárcavezető már jelezte, hogy a magyar kormány nem lelkes a globális minimumadó ötletétől, annak bevezetésétől még egy mélyütést kapna az európai versenyképesség. Majd június közepén Varga Mihály pénzügyminiszter közölte: a globális minimumadó bevezetése adóemelést, a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené Magyarországon, ezért a kormány a nemzetközi nyomás ellenére sem támogatja az erről szóló uniós irányelv elfogadását.

Az amerikaiak részéről érkező nyomást jól jelezte, hogy Szijjártó Péter pár héten belül június végén másodszor is beszélt amerikai kollégájával.

Egy hete pedig Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter jelezte határozottan: az Európai Unió akár Magyarországgal, akár Magyarország nélkül, de elfogadja a minimumadót. Le Maire hozzátette, hogy Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztossal együtt dolgozik egy olyan jogi alternatíván, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy megkerüljék a magyar vétó problémáját.

Neked Ajánljuk