Magyar-lengyel vétó: nagyon súlyos helyzetről beszélt a Bizottság elnöke, Merkel is üzent – Portfolio

A mai Kormányinfóról szóló másik hírfolyamunkban több posztban is beszámoltunk arról, hogy miket válaszolt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azokra a kérdésekre, amelyek a magyar és a lengyel kormány hétfői politikai vétóját firtatták a jogállamisági mechanizmusra, az uniós költségvetésre és a helyreállítási alapra. Ezeknek az az üzenete, hogy

ha a mechanizmus nem puhul fel, akkor a kormány a két másik büdzsét továbbra sem fogadja el, így azok nem tudnak elindulni, mviel egyhangú támogatást követelnek minden tagállamtól.

Gulyás többször utalt arra, hogy a kormányt nem különösebben zavarja az, ha a helyreállítási alap nem indul el (kimaradunk belőle), de persze szeretne segíteni egy közös adósságvállaláson keresztül a bajban lévő (államcsőd közeli helyzetet is említett) déli államokon. A NextGenerationEU felállítási esélyeit firtató egyik kérdésre azt a szófordulatot használta, hogy „ha valamilyen csoda folytán elfogadják”. 

Közben emlékeztetett rá, hogy míg az uniós alapszerződés szerint kell, hogy legyen új költségvetése az EU-nak (bár említése szerint akár 1-2 évet is lehet, hogy kell rá várni, amíg majd kialakul az egyhangú jóváhagyás), addig helyreállítási alapra „nem feltétlenül van szükség”. Azt érzékeltette tehát: abban sem lát tragédiát a kormány, ha a 2021-2027-es költségvetés sem tud elindulni jövő januárban, hiszen akkor a 2020-as évi büdzsé keretei mentén megy tovább az unió finanszírozása. Ő úgy fogalmazott, hogy ilyen esetben “az eddig finanszírozott programokra van pénz”, de amint a Portfolio minap megírta: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg agrárforrások várhatóan jöhetnek 2021-től Magyarországra (ha a jogállamisági mechanizmus hatályba lépése nem kaszálja el azok folyósítását is), addig kohéziós forrásokra az arról szóló ágazati jogszabály megszületéséig nem számíthatunk, márpedig ez sokaknak fájna, hiányozna. 

Gulyás szerint csak a jogállami mechanizmus erőteljes felpuhítását tartaná elfogadhatónak a kormány ahhoz, hogy cserébe támogassa a két másik rendeletet. Az erőteljes felpuhítás azt jelentené, hogy teljesen lebontanák a jogállamisági jelleget, és kizárólag az uniós költségvetési források szabályos, hatékony elköltésére kellene koncentrálni, és ezen megközelítés szerint akár a mostaninál jóval szigorúbb ellenőrzést is támogatna a kormány, de azt nem, hogy a jogállamisági feltételek alapján a magyar kormány egyéb döntéseire hivatkozva lehetne szankcionálni az uniós pénzeket.

„Magyarország biztos lábakon áll” finanszírozásilag, hiszen múlt héten is fél százalékos kamat mellett tudott devizakötvényből forrást bevonni, nem vagyunk rászorulva a németek kockázatközösségére a jó hitelfelvételi lehetőségek érdekében – emlékeztetett és ezzel azokra a megközelítésekre reagált a miniszter, miszerint nehéz lenne az állam finanszírozási helyzete és ezért a kormány majd meggondolja magát vétó ügyben.

Ahogy Soros György a friss cikkében, úgy Gulyás is tévesen jelezte a sajtótájékoztatón azt, miszerint már megszületett volna a vétó, azaz döntések születtek volna hétfőn. Valójában, ahogy akkor is megírtuk: csak politikai jellegű állásfoglalást kért a német soros elnökség a tagállamoktól, akik tehát nem formális, jogi hatályú döntést hoztak, csupán tesztelte a német elnökség a tagállamok hozzáállását. Így tehát ahogy azt akkor a magyar kormány is hangsúlyozta: nem született még semmiről sem döntés, most pedig a háttérben zajlanak az egyeztetések, hogy valamiféle kompromisszum keretében a költségvetési csomag el tudjon indulni.

Neked Ajánljuk