Koronavírus-járvány: vadonatúj feladatot kell megoldania az Orbán-kormánynak – Portfolio

Új helyzet lesz pár héten belül

A vasárnap reggeli jelentés szerint 2 312 501 fő kapta meg a koronavírus elleni védőoltást, közülük már 905 ezren már a második adagot is megkapták. Az alábbi grafikonon jól látható, hogy az elmúlt napokban egyre jobban növekedett a beoltottak száma. Ha fennmarad az elmúlt 1 hét oltási tempója a következő napokban (abban biztosak lehetünk, hogy kínálat és logisztika oldaláról a kormány mindent megtesz ennek érdekében), akkor

a korábban számoltnál előbb érhetjük el a 2,5 millió első beoltott számát.

Most úgy tűnik, április 7-8. környékén érhető el ez a szint (ezt említette vasárnap reggeli videójában is a miniszterelnök, amikor azt mondta, hogy húsvét után 1-2 nappal jöhet el ez a szám). Ez pedig azért fontos, mert a korábban kihirdetett kormányrendelet értelmében amint beadják a 2,5 milliomodik oltást Magyarországon, életbe lépnek az újranyitás fokozatos szabályai (négyzetméter alapú szabály mellett, de kinyitnak a boltok és a szolgáltatásokat is úgy lehet igénybe venni, mint tavaly november és idén március 8. között). A jelenlegi korlátozó intézkedések április 8-ig vannak érvényben, ez után két út áll a kormány előtt: ha megvan a 2,5 millió beoltott szám, akkor életbe léphetnek az újraindítás első intézkedései, ha nincs meg aznapra vagy várhatóan 9-ére a 2,5 millió beoltotti szám, akkor újabb néhány napra meg kellene hosszabbítania a jelenleg érvényben lévő korlátozó intézkedéseket. Tehát már csak ezért is igyekezni akar a kormány a 2,5 milliós szint elérésével, hiszen így elkerülhető a korlátozó intézkedések átmeneti, csupán néhány napra szóló újabb meghosszabbítása. Az érintettek (boltok, szolgáltatók) jobban fel tudnak készülni az új szabályokra (például a négyzetméter alapú vásárlószám betartására), és a lakosságot sem zavarják meg az újabb átmeneti rendeletek.

Az oltások beadásának felgyorsulása azzal függ össze, hogy a magyar oltási rendszer kapacitása új csúcsra ért a napokban. Ha az első és második adag oltásokat együttesen számítjuk, akkor az oltási rendszer napi kapacitása már elérte 90 ezer oltóanyag beadását. E mögött részben szervezési bővítési okok állnak (több helyen tudnak oltani), valamint az, hogy nagy ütemben zajlik a pedagógusok, valamint a kismamák oltása is.

Az első adag vakcinával beoltottak számának növekedése oda vezethet, hogy

az eddig jelzettnél korábban éri el Magyarország azt a pontot, amikor az oltásra regisztráltak számát eléri az első adaggal beoltottak száma.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamikor május, talán június környékén falba ütközik a védőoltások beadásának további növelése, a jelenlegi rendszert feltételezve.

Mi lehet a megoldás?

Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára már több napja felhívta erre a jelenségre a figyelmet. Az RTL Híradónak két nappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy növelni kellene az oltási kedvet, hogy minél hamarabb elérhető legyen a nyájimmunitás szintje. “Egyre nagyobb az oltási hajlandóság, de el fogunk érkezni egy olyan küszöbig, ahonnan nem fogunk tudni tovább haladni” – érzékeltette a szakember, aki szerint ennek az az oka, hogy sok ember elvi alapon ellenzi a vakcinát. A csatorna idézte a miniszterelnök legutóbbi rádióinterjújában elmondottakat, miszerint a kormány nem tervezi, hogy kötelezővé tegye a koronavírus elleni védőoltást.

Boldogkői Zsolt egy szombat esti Facebook-bejegyzésében szintén azt emelte ki, hogy bár átoltottság tekintetében egyre jobban állunk világviszonylatban, ami hamarosan jótékony hatással lesz a ma még kedvezőtlen egészségügyi statisztikákra is, azonban két problémát meg kellene oldani. Egyrészt türelmet kért a nyitással kapcsolatban, szerinte az iskolák április 19-re tervezett nyitását el kellene halasztani.

Másrészt szerinte hamarosan el fogunk érkezni arra a pontra, hogy az oltásellenesség miatt nem nő tovább az átoltottság, és ezért nem tudunk megszabadulni a vírustól. Majd hozzátette: “le kell törni az oltásellenességet”. Eszközként megemlíti többek között, hogy “a vírusszkeptikus és oltásellenes vezérekre pedig alkalmazni kellene a hatályos jogszabályokat”. Javaslatot is megfogalmaz a professzor:

Hatásos motivációs rendszert kellene kidolgozni az oltakozási hajlandóság kialakítására, melynek fő eszközeként az oltásigazolványnak igen erős jogosítványokat kellene adni.

Szerbia példáján már látható az, hogy mit okoz az a rendszer, ahol 1) regisztráció alapú az oltási igény felmérése 2) az oltásra regisztráltak száma viszont nem növekszik megfelelő mértékben 2) és közben hatalmas mennyiségben állnak rendelkezésre vakcinák (kínai és orosz védőoltások).

Magyarország azonban lényegesen különbözik Szerbiától, ugyanis alapvetően jelen van az oltáspártiság és az oltások elfogadottsága hetek óta szinte töretlenül javul, a KSH felmérése szerint. Az oltást elfogadók aránya 42%-ról 14 százalékpontot javult négy hét alatt, ez idő alatt a legnagyobb mértékben a teljesen elutasítók aránya csökkent (-6,9 százalékpont), míg a talán-t válaszolók aránya 5 százalékponttal mérséklődött.

Már készül az új helyzetre a kormány

A 8 millió felnőtt magyar közül tehát 4,5 millió ember oltatná be magát egyértelműen (ezek az igen válaszolók), míg további 1,71 milli fő van, aki talán beadatná magának a vakcinát. Elméletben tehát még bőven lenne tér a védőoltásra regisztráltak számának növelésére (legalább 700 ezer, legfeljebb 2,4 millió fő), kérdés csak, hogy ők milyen tempóban regisztrálnak és hogy a hajlandóságot mutatók ténylegesen rá is veszik-e magukat a regisztráció lebonyolítására.

Egy ilyen helyzetben két (+1) megoldási irány körvonalazódik:

1. A regisztráltak számának növekedését felpörgető, pozitív ösztönző eszközök.
2. Vagy a regisztrációs rendszeren kívüli eszközök: vagyis olyan csoportok megszólítása, akik nem regisztrálhattak eddig (pl. fiatalok).
3. A vakcina kötelezővé tétele: ennek esélye azonban minimális, hiszen ez teljesen ellentétes lenne a nemzetközi irányokkal is.

A jelek szerint a kormány tisztában van a hamarosan beköszöntő új helyzettel és a fent vázolt első két megoldást számba veszi. Orbán Viktor a pénteki rádióinterjújában is részletesen beszélt erről a helyzetről.

Lehetséges, hogy lesz olyan pont, hogy több lesz a vakcina, mint a regisztráltak száma

– ismerte el és szó szerint megemlítette mindkét lehetőséget. Már azon dolgoznak, hogy felmérjék,  a középiskolások közül a 16 éven felülieket is lehet-e oltani. Azon is dolgozik az operatív törzs, hogy adhatnak-e kedvezményeket a beoltottaknak. Előrevetítette – a regisztrációs számok gyorsítása érdekében -, hogy valószínű fognak kapni kedvezményeket a beoltottak, de csak azután, ha elértük a három és félmillió beoltottat. Ennek kapcsán megemlítette: a szabadság ösztönző lehet mások számára is, hogy vegyék fel az oltást. Azt ugyanakkor határozottan elutasította, hogy kötelezővé tegyék a vakcinát.

Az oltásfelvétel ösztönzése szempontjából érdemes figyelni Németországra. A legújabb hírek szerint felmentést kaphatnak a járványügyi korlátozások alól a koronavírus védőoltással rendelkezők Németországban, de csak az utolsó adag oltás beadása utáni 15. naptól. Az érintettek teszt nélkül mehetnek például fodrászhoz vagy a korlátozások lazítása révén ismét megnyíló boltokba, és külföldi út után nem kell karanténba vonulniuk. Az egészségügyi miniszter bejelentése szerint az új szabályokat heteken belül bevezethetik.

Előny a beoltottak számára? Ezek jöhetnek szóba!

Arról egyelőre idehaza nincs döntés, hogy milyen előnyhöz juthatnak a beoltottak. Legutóbb február végén beszélt erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az már biztosnak tűnik, hogy karanténba nem kell vonulnia a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek. Februárban pedig arról volt szó, hogy olyan előnyöket adnának az érintetteknek, amelyek megkönnyítik a nyitást. Ugyanekkor mondta azt is a tárcavezető, hogy az okmánnyal rendelkezők esetében például az esti kijárási korlátozás fenntartásának nincs értelme. Ebből egyidejűleg következik, hogy az ő esetükben akár olyan szolgáltatások is igénybe vehetők lesznek, amelyek mások számára nem. Erre Orbán Viktor jelzése szerint 3,5 millió beoltott esetén van csak lehetőség, a mostani várakozásunk szerint ezt legkésőbb április 19-20. környékén elérheti Magyarország (épp akkor, amikor az iskolák is nyitnának a mostani tervek szerint). Tehát akár az is szóba kerülhet, hogy az oltással rendelkezők számára elérhetővé válnak a tavaly november óta élő korlátozások előtti lehetőségek, így például az éttermek esetében a beülős kiszolgálás, vagy akár a magáncélú utazásokra is megengedett szállásfoglalás. Kormánydöntés és előterjesztés hiányában még korai lenne konkrétumokról beszélni, azonban a legutóbbi, nyitásról szóló nemzeti konzultáció eredményei alapján egyértelműek a kormány szándékai: a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek felmentéseket kell adni egyes korlátozások alól (pl. rendezvények látogatása, koncertek, sportesemények).

Címlapkép forrása: Orbán Viktor Facebook-oldala