Kamatemelésre készül az MNB, erősödik a forint! – Portfolio

Nem szabad alulbecsülni az inflációs kockázatokat – mondta Virág Barnabás, aki leszögezte, hogy az MNB célja továbbra is az árstabilitás fenntartása. A kockázatokra a jegybanknak megelőző jelleggel, proaktívan kell reagálni, júniusban pedig a monetáris politika a gazdaság újranyitásával új szakaszba lép.

Virág Barnabás tartja június 9-ei Hitelezés 2021 konferenciánk egyik nyitóelőadását a magyar bankszektorról, érdemes regisztrálni!

Amennyiben szükséges, a kamatemelés lehet az egyik első lépés, ez megelőzi majd az eszközvásárlási program esetleges visszafogását. Virág ehhez hozzátette, hogy a rövid lejáratú kamatok kiigazítását proaktívan végzi majd el. A kamatpolitikát illetően az MNB alelnöke elmondta, hogy

az egyhetes betéttel fogják kezelni a rövid távú piaci kockázatokat, és fel kell készülni az alapkamat emelésére.

Az alelnök azt is elmondta, hogy be fog következni a válságmenedzsment eszközeinek kivezetése a következő időszakban. Egyes eszközök gyorsan kikerülhetnek az eszköztárból, mások csak fokozatosan.

Virág Barnabás szavai arra utalnak, hogy a monetáris politika szempontjából jelentéktelen alapkamatot a 0,6%-os szintről az egyhetes betét 0,75%-os szintjére emelheti az MNB, és ez utóbbi további emelése sem kizárható. Valószínű, hogy a kétféle kamatot összeolvasztja az MNB, ami tisztább helyzetet eredményez. Nem meglepő, hogy a forint erősödésbe kezdett az üzenetek hatására.

Eközben a jegybanki eszközvásárlási program (QE) hosszú távú kamatokat leszorító hatására továbbra is támaszkodna az MNB, ami arra utal, hogy a hozamgörbe rövid oldala fog megemelkedni, és elsősorban a forint árfolyamának karban tartásával próbál az inflációra hatni. A forint egyébként az elmúlt napokban erősödni tudott, amiben szerepe lehetett annak, hogy a rövid lejáratú régiós kamatok közül a magyar a legmagasabb. Ugyanakkor Európa legmagasabb inflációja miatt a reálkamatunkra ez már nem igaz, és mivel mélyen a negatív tartományban van, az inflációs félelmek erősödésével a forint újra gyorsan gyengülő pályára kerülhetett volna, amit a jegybank érezhetően el akar kerülni, hiszen a jelenlegi gazdasági környezetben hiteltelenítette volna a monetáris politikát.

A jegybank döntését erősíthette, hogy a költségvetési politika határozottan expanzív lesz az idén (és a következő években), vagyis az MNB nem számíthat arra, hogy az inflációt fékező támogatást kap fiskális oldalról. A jegybank “héjává váló” helyzetértékelését mutatja, hogy a Költségvetési Tanács (melynek tagja Matolcsy György MNB-elnök) gyorsabb hiánylefaragást sürgetett az állami költségvetésben túlhevülési kockázatokat hangoztatva.

Az MNB-alelnök a monetáris politika felfogásáról szólva elmondta, hogy a monetáris politika továbbra is adatvezérelt üzemmódban marad, és az MNB nem gondolkodik egyszeri kiigazító lépésben. Ebbe akár azt is bele lehet látni, hogy az MNB tulajdonképpen ma egy szigorító ciklus kezdetét jelentette be.

Virág Barnabás szerint a júniusban megjelenő friss inflációs jelentés lesz a döntések mozgatórugója, és az alapkamat emelése szükséges lehet júniusban. Az igazi kérdés természetesen, hogy a monetáris politika valódi irányadó kamatával, az egyhetes betéttel mi történik. Az első kamatemelési lépés a mai bejelentés alapján inkább jelzésértékű lehet, hiszen az alapkamat nem sokat befolyásol a gazdaságban lévő kamatszinten. Ugyanakkor a “preventív, proaktív” magatartás hangsúlyozása miatt nem zárható ki, hogy egy kellemetlen júniusi inflációs adatra az effektív, egyhetes betéti kamat is emelkedik.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza éppen ma reggeli cikkében mutatott rá, hogy mind a költségvetési, mind a monetáris politika egyszerre nyomja a gázpedált Magyarországon, ami szerinte a gazdaság túlhevüléséhez vezethet egy idő után. Előbb-utóbb az egyiknek el kell vennie a gázpedálról a lábát. Úgy tűnik, most Virág Barnabás szavai alapján azt láthatjuk, hogy az MNB arra készül, hogy előbb vegye le a lábát a gázról, mint a költségvetés.

A kamatemelési esélyek erősödésének megértéséhez az alábbi cikkeinket érdemes elolvasni.

Virág Barnabás a gazdasági helyzetet úgy értékelte, hogy a GDP dinamikusan fog megugrani a koronavírus sokkjának elmúltával, és az erős keresletnövekedés hatására 6%-kal is növekedhet a gazdaság. Az inflációs kockázatok március óta egyértelműen emelkedtek, ezért kell mindent megtennie a jegybanknak, hogy a másodkörös hatásokat (a várakozások emelkedését) megakadályozza.

Neked Ajánljuk