Így változott meg a földfelszín a horvátországi földrengés miatt – 24.hu

December 29-én, ebédidőben pattant ki Magyarország déli határaitól nem messze a Richter-skála szerinti a 6,4-es erősségű földrengés, amelynek hatását hazánkban is érezni lehetett. A földrengés epicentruma a horvát fővárostól, Zágrábtól mintegy 50 km-re délkeletre volt. Már az előző napon, illetve azóta is voltak jelentős földmozgások a környéken.

Ekkora rengés a térségünkben rendkívül ritka, lényegében a közvetlen környezetünk tektonikáját és a reológiáját tekintve a lehetséges maximumhoz közeli nagyságot képviseli. A katasztrófa következtében hét ember vesztette életét. Közel száz helységben keletkezett komoly anyagi kár. A horvátországi Petrinja kisváros egyes részei romba dőltek.

Még Magyarországon is legalább százmillió forintos károkról számoltak be a biztosítók.

Magyarországon bizonyára elsőként, de a világon is az elsők között a Geo-Sentinel Kft. szakemberei térképezték fel a horvátországi földrengés okozta elmozdulásokat, a felszín maradandó deformációját.

Copernicus Sentinel adatok 2020 / feldolgozás: Geo-Sentinel Kft. Amint a Sentinel-1A műholdradaros adatok interferometrikus feldolgozásából készített deformációs képen látható, a felszín maradandó elmozdulása a törésvonal két oldalán megközelítette a fél métert is műholdirányban. A térképen kék színnel a távolság növekedése (délkeleti irányú elmozdulás, illetve süllyedés), pirossal a távolság csökkenése (északnyugati irányú elmozdulás, illetve emelkedés) látható Petrinja környékén.

Az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-1 apertúraszintézises radarműholdpárosa észleléseinek interferometrikus feldolgozása lehetővé teszi a felszínmozgások kimutatását. Az interferométeres módszer lényege, hogy a rengés előtt és után ugyanazon terület fölött végzett radarmérések fázisinformációjából előállítható az elmozdulás rendkívül részletes és pontos térképe.

Copernicus Sentinel adatok 2020 / feldolgozás: Geo-Sentinel Kft. Az interferogramon a deformáció mértékét a színskála érzékelteti, ahol a szivárvány színeinek egy ciklusa egy fél hullámhossznak (2,8 cm) felel meg.

A Sentinel-1A műhold a felszálló (azaz délről északi irányba tartó) pályaszakaszán a katasztrófát követő napon, december 30-án elrepült a terület felett. A fázisadatok interferometrikus összehasonlítását a földrengés utáni napon és 12 nappal korábban, december 18-án végzett észleléseken végeztük el. Később, a másik repülési irányban végzett műholdas radarmérések alapján lehetővé válik majd az elmozdulások térbeli komponenseinek még pontosabb meghatározása is.

Neked Ajánljuk