Egymásnak esve közeledett egymáshoz Dobrev Klára és Márki-Zay Péter. Ön szerint ki volt jobb szerda este? – hvg.hu

„Péter, nem mondasz igazat!” – ez volt az a mondat, ami a harmadik előválasztási miniszterelnök-jelölti vita első harminc percében háromszor is elhangzott Dobrev Klára szájából. Az RTL Klub által szervezett kétszereplős vita első fele Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és Dobrev Klára, a Demokratikus koalíció összecsapásáról szólt.

Márki-Zay arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc több ellenzéki polgármestert és közéleti személyiséget – így például Popovics Juditot – is megpróbált megzsarolni, hogy támogassa Dobrev Klára kampányát. Dobrev szerint ez nem igaz, így arra kérte ellenfelét, hogy ha ilyet tapasztalt és ilyen bőszen kitart állításai mellett, akkor a rendőrségen tegyen emiatt feljelentést.

A felek – minden konfliktusuk ellenére – nem győzték hangsúlyozni, hogy 2022-ben csak akkor lehetséges kormányváltás, ha összetartanak. Szóba került az a közös felhívástervezet is, amit az állva maradt miniszterelnök-jelöltek írtak volna alá, ez a békére szólította volna fel a jelöltek hátországát, amely az utóbbi napokban háborogtak. Márki-Zay ezt állítása szerint azért nem írhatta alá, mert szerepelt benne egy olyan mondat, miszerint mindkét jelölt egyenlő esélyekkel indul 2022-ben Orbán ellen, márpedig szerinte ő az esélyesebb. Végül született kompromisszum, a jelöltek pedig kezet is adtak rá: a nyilatkozatba be fog kerülni egy olyan mondat, amelyben a jelöltek garantálják, hogy nem fogják egymást mocskolni a jövőben.

©

Dobrev viszont a vita első felében többször odaszólt Márki-Zay Péternek, aki szerinte nem bírja a kampány nyomását, így nincs garancia arra sem, hogy bírná a kormányzásét. Márki-Zay erre válaszul azt mondta, hogy jelenleg őt támadja a teljes kormánykommunikáció, a sajtójuk pedig Dobrevet támogatja. Dobrev ezen a kijelentésen csak nevetett, valamint kijelentette: Márki-Zayék kampánya ámokfutóként viselkedett vele és támogatóival.

A vitán Dobrev kijelentette, hogy Gyurcsány Ferenc a következő kormányban nem fog semmilyen közjogi szerepet vállalni. Márki-Zay ehhez annyit tett hozzá, hogy úgy fognak együttműködni Gyurcsánnyal, ahogy Karácsony teszi azt a Városházán, Budapesten.

Továbbra sincs egyetértés a felek között azzal kapcsolatban, hogy milyen kormányra is van szükség. Dobrev Klára szerint politikusokból álló kormány lenne az ideális, hiszen a Fidesz „kőkemény” hátországával csak ők tudnák felvenni a harcot, Márki-Zay azonban a szakértői kormányban hisz. Sőt: Márki-Zay megnevezte azokat is, akik már most a kampányát, illetve programterveinek kidolgozását segítik: ide tartozik Jávor Benedek, Szél Bernadett, Bod Péter Ákos és Róna Péter is. Mint mondta, stábja témákra lebontva 60-100 oldalas anyagokkal állt már most elő, ezeket az ellenzéki pártok rendelkezésére is fogják bocsátani.

Pozíciók osztogatásáról azonban egyelőre nem volt szó, Dobrev ezt elutasította, és Márki-Zay is korainak ítélte még. Márki-Zay továbbra is Hadházy Ákosban látja a legmegfelelőbb embert az elszámoltatás levezetésére – 2010 előtti időkre is visszanyúlóan – míg Dobrev Klára azt mondta, hogy az elmúlt 30 év összes bűncselekményét – így a 2010 előttieket is – ki kell vizsgálni, a felelősöket pedig börtönbe kell küldeni. Azt is megjegyezte, hogy árnyékkormányát év végéig tervezi fölállítani.

©

Az elszámoltatással kapcsolatban elhangzott, hogy fel kell állítani egy korrupcióellenes ügyészséget, csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez, Dobrev Klára pedig kijelentette, hogy rajta – Karácsony Gergellyel ellentétben – igenis számon lehet kérni az elszámoltatást, hiszen ha az elmarad, akkor valamit elrontottak az intézményrendszer felszabadításakor.

Az alkotmányozás kérdésében nem volt érdemi vita a jelöltek között: mindketten kijelentették, hogy a jelenlegi alaptörvényt semmisnek tekintik, és a kizárólagos hatalomgyakorlást biztosító jogszabályokat sima feles többséggel meg kell változtatni. Az új alkotmányt az egész népnek el kell fogadnia, ezért arról népszavazáson döntenének, az alaptörvény megalkotásának folyamatába pedig a „bűnözőktől megszabadított” Fideszt is várják.

Abban is egyetértettek, hogy meg kell erősíteniük a civil kontrollt, illetve garantálni kell a civil szféra függetlenségét a mindenkori hatalomtól. Márki-Zay Péter szerint a legtöbb civil alapokon nyugvó intézményeknek (pl. az ombudsmannak) nem csorbultak a jogai, csupán nem él velük, így fel kell szabadítani őket, hiszen az Orbán-kormány „kisiklatta a demokráciát”.

Ami a gazdasági kérdéseket illeti, Dobrev Klára a kétkulcsos adórendszer híve, Márki-Zay Péter azonban kategorikusan elzárkózott bárminemű adóemeléstől – bár kijelentette, hogy nincs baja a kétkulcsos rendszerrel – mert azt a Fidesz fel fogja használni ellenük a kampányban. Dobrev szerint csökkenteni kell a minimálbér adóját (ő egyenesen európai minimálbért emlegetett), valamint a 27 százalékos áfát is, Márki-Zay szerint azonban ez utóbbi csökkentés nem jelentkezne a fogyasztóknál, nem lenne olcsóbb egyik napról a másikra a boltokban az áru. Dobrev Klára szerint viszont egy sor alapélelmiszernél csökkenteni kellene az áfát.

©

Dobrev a benzinár adótartalmát is aszerint csökkenteni, hogy mennyire magasra emelkedik az üzemanyag ára. Ám Márki-Zay szerint az efféle populista ígéretekkel óvatosan kell bánni, mert Dobrev Klára már 2000 milliárd forintot osztogatott így szét előre.

Az oktatás kérdésében elhangzott, hogy azonnal növelni kell a pedagógus-béreket (Dobrev szerint radikálisan, akár a duplájára, Márki-Zay nem mondott számot) ahhoz, hogy a fiataloknak ismét vonzóvá tegyék a pályát. Ez azonban önmagában nem elégséges: az iskolákban hagyni kell a szabad tankönyvválasztást, Márki-Zay szerint pedig a gyerekeknek meg kell ismerkedniük a közgazdasággal, „fake-news-al”, valamint a jogi és pénzügyi ismeretekkel is. Az iskolák egy részét a jelöltek visszaadnák az önkormányzatoknak, azonban ezek mellé forrásokat is biztosítanának, hogy fenn is tudják őket tartani. Azt a gyakorlatot megszüntetnék, hogy az egyházi fenntartású iskolák több forrást kapnak. A tankötelezettséget is visszaemelnék 18 éves korra, igaz, ez Márki-Zay szerint nem oldaná meg az oktatás problémáit.

Az egészségügyi béreket is mindketten emelnék, hogy így csökkentsék az elvándorlást, és a magánszolgáltatókat is bevonnák az ellátásba.

Egyetértettek a jelöltek abban, hogy az egyetemi alapítványok mintáját meg kell szüntetni.

©

A családtámogatások kérdésében sem volt nagy a véleménykülönbség: mindkét jelölt egyetértett abban, hogy a Fidesz családtámogatási rendszerét eltörölniük nem szabad, de ki kell bővíteni ahhoz, hogy széles tömegek rendelkezésére álljon.

Abban egyetértettek a jelöltek, hogy ugyanazért a munkáért nem kaphatnak kevesebb bért a nők, Dobrev Klára szerint ennek a nyugdíjakra is vonatkoznia kell.

A miniszterelnök jelöltek a klímaváltozás kérdéséről is kaptak egy rövid blokkot, ám erről a kérdésről külön beszélgetés következik a Greenpeace szervezésében, a HVG moderálásával, ezt csütörtökön 19 órától a hvg.hu-n közvetítünk.

Még egy kérdés a végére: ön szerint ki volt a jobb a szerda esti vitában?

Neked Ajánljuk