Átlagosan 16 hónapba telik munkát találni Magyarországon – 444.hu

Bár az Orbán-kormány szerint a magyar gazdaság és különösen a foglalkoztatás rekordokat dönt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) decemberi adataiból kihámozható 3 olyan tényező, amely jelentősen árnyalja a kormányzati sikerpropagandát. Ezek:

  1. Az álláskeresők 40,3 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
  2. A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 16,8 százalékos növekedés látszik az egy évvel korábbi adathoz képest.
  3. Az átlagos regisztrációs idő 490 nap, tehát átlagosan 16 hónapba telik munkát találni Magyarországon.

Ez így együtt már nem hangzik olyan jól: tehát emelkedik a tartósan regisztrált álláskeresők száma, a regisztrációs idő hossza növekszik, ráadásul az álláskeresők 40 százaléka nem kap egy fillér támogatást sem.

Az mfor.hu már tavaly augusztusban megírta: rekordnak számít, hogy 14,6 hónapba telik átlagosan munkát találni Magyarországon. Pedig akkor még csak 445 nap volt az átlagos regisztrációs idő, decemberben pedig már 490 nap. A gazdasági portál cikke szerint “azok a személyek regisztrálnak, akik elveszítették állásukat, nem tanulnak nappali tagozaton és nem jogosultak öregségi nyugdíjra. Ez a regisztráció a feltétele az álláskeresési járadék folyósításának is, melynek jogosultsági ideje Európában a legalacsonyabb, mindössze három hónap”. (Az ellenzék egyik népszavazása épp ennek meghosszabbítását tűzte ki célul).

Az NFSZ adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2021 decemberében 238,7 ezer volt. Ez a szám 2019. decemberében 234,9 ezernél tartott. A 238,7 ezerből 73,3 ezren kapnak álláskeresési járadékot, 69,1 ezren szociális ellátást, míg 96,1 ezer az ellátás nélküli álláskereső. A 3 hónapos álláskeresési járadékra minden, korábban legalább egy év munkaviszonnyal rendelkező munkanélküli jogosult. Az ellátás minimális összege a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de nem több, mint a minimálbér. Míg ezt követően 23 ezer forintos szociális támogatás illeti meg azokat, akik nem találtak állást, ennek összege 2010 óta nem változott.

A GKI tavaly nyáron kiszámolta: a befizetett 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékból 2012 és 2020 között 600 milliárd forint jutott munkanélküli ellátásra, így 2021-re az államháztartásnak 1100 milliárd forintos többlete származott a munkanélküliek ellátására befizetett járulékokból. Ha pedig a közmunkaprogramot is a munkaerő-piaci járulékokból fizetendőnek tekintik, akkor a közmunkások bérének kifizetése mellett (az uniós programokkal is számolva) is 70 milliárd forintos többlete maradt az államnak 2020-ra. Ez a három hónapos helyett akár egy vészhelyzeti 5 hónapos támogatási időszakot is lehetővé tett volna az újonnan munkanélküli ellátásban részesülőknek – vélekedett a GKI.









Álláskeresők várakoznak a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának Baross utcai kirendeltségében 2011. augusztus 1-én.


Fotó:
Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

A támogatási időszak azonban továbbra is 3 hónapos maradt, miközben egyre magasabb a tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma. Az NFSZ adai szerint 94 829 fő tartozott ebbe a kategóriába decemberben. Júliusban ez 93 510 volt, 2020 decemberében pedig 13 633-mal voltak kevesebben. Az álláskeresők közel harmada tehát legalább egy éve nem talál munkát.

Nagyon szépen hangzik az NFSZ adata, miszerint a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva csak 3,7 százalékos volt. Ez persze csak egy átlag, ami úgy jön ki, hogy például Győrben 1,17 százalékos a munkanélküliség, ellenben Sátoraljaújhelyen 9,3 százalékos, Ózdon 11 százalékos, az Ózd melletti Farkaslyukon 25,3 százalékos, az ország legszegényebb településén, az észak-borsodi Csenyéte faluban pedig 50,2 százalékos. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 195 emberből 98-an nem dolgoznak. A faluban ráadásul csak 35-40 százalékos az átoltottság a polgármester szerint, és ez is csak annak köszönhető, hogy járt arra egy oltóbusz, valamint hetente egyszer a háziorvos is rendel. Gyakorlatilag csak közmunka van Csenyétén.

Mivel január 1-től emelkedett a minimálbér, az álláskeresési járadék is növekedett (a minimálbér alapján számolják), valamint az Orbán-kormány éppen a választások előtt döntött úgy, hogy bruttó százezer forintra nő a közmunkások bére, így pont a fele lesz a minimálbérnek. Az ellenzéki népszavazás sem arról szólna, hogy emelni kell az álláskeresési járadék összegét, hanem három helyett kilenc hónapos ellátást követelnek.

Neked Ajánljuk